„A jó kapust igazán ritka adottságok jellemzik a futballban”

„A jó kapust igazán ritka adottságok jellemzik a futballban”

Koszta János a Videoton, a Vác, és BVSC egykori kapus.  A Videoton 1985-ös UEFA-kupa döntős csapatában is szereplő, háromszoros magyar válogatott. Az MLSZ  Idén mint szakedzőt az OTP Bank Bozsik-programon a legjobb szakemberként díjazta. 

Kapusaink edzésén jártunk, és az edzővel beszélgettünk: kiből válhat jó kapus, mi a kapusmentalitás a labdarúgásban, és hogyan folyik nála egy edzés.

„A kapusképzésben tevékenyen részt veszek már évek óta” - mondta Koszta János. A gyerekekkel való kiváló szakmai munkáját díjazta idén az MLSZ. „Itt, az UTE-ben a Bozsik-képzést nem én viszem már, mellettem van Farkas Balázs, aki egykoron a kapusom volt, és akit régóta ismerek. Úgy gondolom, kiváló kezekbe került itt nálunk a Bozsik kapusképzés.” 

János a 2000-es születésűektől fölfelé, az U14-től az U19-es korosztályig viszi az egyesületben a kapusképzést. Összes kapusunk az ő keze alól nő ki. 

„Négyéves koromban mellkason rúgtak egy focilabdával. Attól a pillanattól fogva kapus szerettem volna lenni, és valahogy azóta nem tudok elszakadni a labdarúgástól - edzőként is igyekszem ezt az időt minél tovább kihúzni. Számomra a kapusképzés egy kihívás, mert aki nem szenvedélyesen csinálja, az nem tudja a gyerekeknek átadni sem. Ez egyéni sportág.  Itt egyéni képzés folyik, azt viszont tudomásul kell venni a magyar labdarúgásban, hogy a kapusoknak ugyanúgy kell tudni focizni, mint a mezőnyjátékosoknak.” - mondja János.

Arra kérdésre, hogy milyen elvek alapján végzi a munkáját, elmondja: „Azokkal tudok jól együtt dolgozni, és vagyok hajlandó, akik komolyan gondolják a kapusságot, mert ezt csak komolyan lehet csinálni.

Itt minden egyes edzés felér egy mérkőzéssel, és itt mindenre ugyanaz vonatkozik, mint a csapatedzésen: ott is, és itt is bizonyítani kell a srácoknak, hogy ők igenis kapusok, és jó kapusok akarnak lenni.” János szerint kapussá akkor vállnak a gyerekek, ha elérik azt, hogy bemutatkoznak egy NB1-es vagy egy NB2-es felnőtt csapatban. Gyerekkorban nincs korhoz kötve, hogy mikor válik valaki kapussá. „Egy tizennyolc éves játékos is lehet jó kapus” - mondja. De valóban folyamat az, hogy valaki kapus lesz a fociban, hiszen sok minden történhet egy fiatal sportpályafutása alatt. „Én nem szoktam megjósolni, kiből lesz kapus.” 

„A jó kapust igazán ritka adottságok jellemzik a futballban” – meséli. „A reflexei nagyon gyorsak, legalább 190 cm-esnek kell lennie, remek labdafogással kell rendelkeznie. Mindehhez nélkülözhetetlen az ütemérzék, és a labdarúgás alaptechnikáját és rúgótechnikáját tudnia kell jól alkalmazni. Ezekből talán fele genetikai, azaz valami tanítható, valami nem.  

A mentalitás az, ami jellemzi a kapust, aki utolsóként áll a mezőnyjátékosok mögött: nagyon jó idegrendszerrel kell rendelkeznie, de emellett jó döntéseket kell hoznia, vagy kevésbé rosszakat.” - tesz hozzá a felsoroláshoz.

„Itt, a klubnál, nagyon jó százalékban nevelünk ki kapusokat, és Újpesten minden feltétel biztosítva van hozzá.” János tizenhárom éve van az UTE színeiben mint edző, és nyolc kapusa mutatkozott be eddig az NB1-ben és az NB2-ben, ami nem rossz arány utánpótlás nevelő klubok arányában, mondja. Akiket az UTE mostanában adott a magyar labdarúgásnak: Antal Botond, Trepák Attila, Kurucz Péter, Horváth Tamás, Banai Dávid, és még sokan mások.  

„Segítettem őket a munkájukban, és, hogy a céljaikat elérjék, viszont én egyedül kevés lettem volna ehhez.