“AZ ÚJPESTI IDENTITÁS LÉTEZIK”

Rendkívül patinás név csatlakozott a szezon előtt az UTE Labdarúgó Akadémia edzői csapatához. Bene Ferenc sokadszorra tért vissza a lila-fehérekhez, bár ha őt hallgatjuk, akkor olyan érzésünk lehet, mintha soha el nem ment volna a klubtól. A kiváló edző, akinek a Megyeri út mindig is főszerepet játszott az életében, jelenleg az U15-ös újpesti gyerekekkel foglalkozik.

Játékosként is, de főleg edzőként sok helyen megfordult, azonban Újpestre újra és újra visszatért, ez minek köszönhető?

Ez így van, de nem hiszem, hogy ezt a részt sokáig kellene magyaráznom. Számomra az újpesti klub egyet jelent a futballal és az érzelmekkel. Három éves korom óta a Megyeri út főszerepet játszik az életemben, több generációt végigéltem a lelátón, vagy labdaszedőként, és sokszor voltam a csapat körül az idegenbeli mérkőzéseken is, amikor édesapám volt az edző. Háromszor mondtam eddig igen az Újpestnek, amikor hívtak, nagyon örülök neki, hogy újra itt dolgozhatok.

Az édesapjának szobra is van a Megyeri úton, milyen érzés, amikor dolgozni jön, és őt látja?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy most a Szilágyi utcában tartom az edzéseket, ami egy fantasztikus komplexum. A felnőtt csapat bajnoki meccseire jövök rendszeresen, felemelő mutatni a fiaimnak a Megyeri úti létesítményt, ahol minden négyzetméterhez köt valami emlék. És itt nemcsak tárgyakról, vagy helyekről van szó, hanem barátokról, régi szurkolókról is. Sajnos a felnőtt csapatban egyre kevesebb a saját nevelésű játékos, így Simon Krisztiánon és Banai Dávidon kívül a többiekhez érzelmileg nehezen kötődöm.

Az egyértelmű kötődések mellett nem érezte visszalépésnek, hogy most az UTE utánpótlásba hívták dolgozni?

Mindig úgy gondolkodtam, bármilyen munkát vállaltam el, hogy engem kizárólag a szakmai kihívás érdekel. A 20-21 éves eddigi edzői pályafutásomnak a felét az utánpótlásban, másik felét pedig felnőtt csapatnál töltöttem. Az elmúlt években felnőttekkel dolgoztam, és nem tartom lehetetlennek, hogy újra felnőtt csapatnál vállaljak munkát, hiszen ismerem a mezőnyt a legfelsőbb osztályokban. Ugyanakkor nem gondolom, hogy bármilyen feladat, ami egy utánpótlásműhelyhez köthető, az visszalépés lenne, mert a munka mindig nemes dolog. Ráadásul egy ilyen tradicionális nagy klub utánpótlásában dolgozni olyan játékosokkal, akik később akár profi csapatokhoz kerülhetnek, megtisztelő feladat. Az igaz, hogy kevésbé vagyunk a reflektorfényben, az UTE utánpótlásban nem a pillanatnyi eredmény számít. Játékosokat nevelünk, akiktől már most olyan futballt kell megkövetelni, ami felnőtt szinten is eredményes lehet.

Mivel tudják magukhoz csábítani, vagy megtartani a tehetségeket?

Szeretnénk megtartani a legjobb játékosainkat, és minél többet megadni nekik, de egyébként nem akarjuk a gyerekeket megbélyegezni, vagy nyomást helyezni rájuk azzal, hogy kikiáltjuk őket tehetségnek, mert igazán jó labdarúgókat úgyis a csapatjátékon keresztül lehet nevelni. A légkör nálunk jó, a szakmai fejlődéshez minden adott. Olyan szakemberek vannak az UTE utánpótlásban, hogy a legtöbbjük bárhol megállná a helyét. Ugyanolyan stábokkal dolgozunk, mint egy top NB1-es csapat, a létesítmény pedig országos szinten kiemelkedő.

Milyen most a felhozatal az UTE utánpótlásban, hány tehetséges játékossal dolgozik együtt?

Mindig vegyes a felhozatal, de mi szeretnénk mindenkinek jó képzést biztosítani. A fiatalabb korosztályokban még vannak, akik csak a társaság miatt járnak edzésre, de persze vannak ügyes és elhivatatott játékosok is. A magasabb korosztályokban már inkább csak azok maradnak meg, akik az utóbbi kategóriába tartoznak. 

Hány éves korban derül ki, hogy ki a tehetséges, kiből lehet profi?

Egyszerűbb megállapítani, hogy kiből nem lesz labdarúgó, egyébként pedig ezt nem lehet bekategorizálni korosztályra. Van olyan, hogy valaki ügyes a labdával, de a meccsen nem érvényesül, mert félénk, vagy nem érdekli annyira a foci, és nincs benne elég alázat. Ők hiába technikásak, ettől még nem tehetségek, elviszi őket az élet, nem lesznek profi focisták. Ha egy játékos kevésbé ügyes, de elhivatott, megvan benne az alázat, akkor messzebb juthat, mint a technikások. A sportág, a csapat és a klub iránti tisztelet nagyon fontos. Bátran állíthatom, hogy a csapatomban jó srácok vannak, már edzés előtt kint vannak a pályán, és a tréning végén kérik, hogy még maradhassak. Nemcsak két órát törődnek naponta a focival, hiszen a plusz edzések mellett követik a nemzetközi és hazai meccseket, és sokan kijárnak a Megyeri útra is szurkolni a felnőtteknek.

Lehet ma még klubhűségre nevelni a gyerekeket?

Fontosnak tartjuk, hogy a klub és a tradíciók tiszteletére tanítsuk őket. Azt is szeretnénk megértetni velük, hogy ha nem lesznek profi játékosok, akkor is dolgozhatnak velünk később edzőként, vagy a klub egyéb alkalmazottjaként, ha már a megfelelő tanulmányokat elvégezték. Több olyan munkatársam van az egyesületnél, akiknek utánpótlásban még edzője voltam, ez is azt bizonyítja, hogy az igazi újpesti identitás fontos, és létezik. 

Önnek mik a személyes céljai Újpesten?

Alaphelyzet, hogy Újpesten mindig több, mint 100 százalékot próbálok hozni,  ugyanis bennem van minden nap az a lelki többlet, ami a klubszeretetemből adódik. Bármilyen pozícióban fogok dolgozni, mindig az lesz a célom, hogy a labdarúgás iránt alázatos játékosokat minél magasabb szintre juttassam. 

címlapkép: beneferenc.hu