Sokoldalú támadójátékos volt, aki a Dózsában középcsatárként szerepelt, a válogatottban azonban a jobb összekötő posztját töltötte be.
Marcali és Kaposvár csapataiban játszott majd felfedezték és tizenhét éves korától 17 éven át, az Újpesti Dózsa játékosa volt.
Ötször lett magyar gólkirály, nyolcszor nyert Magyar Bajnoki címet, háromszor Magyar Kupát.
1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen egy szenzációs gólt szerzett: a kapus kézből kirúgás előtt hosszan kidobta a labdát maga elé, erre ő zseniális helyzetfelismeréssel elpöckölte a labdát, amely a hálóban kötött ki. Ezt az akkori kupaforduló legszebb góljának választották Nyugat Európában.